drugs,arts&cats

Na Üdvözlök mindenkit újra itt, a fedélzeten!
Utunkat folytatjuk a színes széles Bizántériában, majd keletebbre vesszük az irányt...

(Tessenek zenét hallgatni: 
https://www.youtube.com/wa⌋tch?v=2Ynj2lBHV_0&list=RDEMEx0xwayTCGqQ9EBbk_hnKg&index=3 
vagy , ha még nyugitsabbat kíván:
https://www.youtube.com/watch?v=sROqdlMyl8E )

Először néhány közérdekű közlemény, aztán a mocskos magánélet kiteregetsése.

Szóval legerősebb sztereotípiám dőlt romba, miszerint Törökország a kávé és cigaretta Kánaánja. Ezzel csak azután szembesültem miután otthonról hozott drogkészletem kifogyott és Erdincék lakását elhagyva a kávé se vót már ingyé. Mert itten az van, hogy a tekerős dohány nagyobb kuriózum, mint otthon a kaviár... Egyrészt azt hittem, h itt lesznek majd csuda finom török dohányok. Ne kérdezzétek, hogy hogy-hogy mégsem. S aztán én nem tudom, hogy ezek honnan szállítják, de nagyon érdekes, hogy hozzánk ocsóbbér lehet eljuttatni, mint ide. Sohse gondolnám, h ennyit számít, h kis hazánk egy kisjjnyival közelebb van a naagy betűs Nyugathoz. Szóval a mindentudó Istanbulban úgy kell keresni a dohányt, mint tűt a szénakazalban, aztán annyiba kerül, mint egy aranyfogsor. (Persze! Tudom! Ne akarjon az ember dohányozni!)

S akkor itt van még a kávé ügy. Szépen éldegéltem Erdicéknél, míg aztán eljött az első reggel az új lakásban. Van itt nekünk egy whatsapp csoport, amibe írogatunk egymásnak azt itthoniakkal. Na, én ott mutatkoztam be, miután fél napos topikot indítottam a "Te jó ég! Ti nem isztok kávét? Hol van itt egy kávé főző? És hol a kávé???" reggeli bejelentkezésemmel. (Itt szeretnék röviden megemlékezni a Villányi Kolostor tagjairól: Hodász Hanga, Bojti Stefánia és Molnár Luca. Nélkületek a kávé topik nem jöhetett volna létre.)
Szóval itt török kávé van vagy INSTANT. Minden egyéb megint csak a kaviárral sorakozik egy polcon, de, hogy melyik boltban, azt senki nem tudja.

A török kávéról meg annyit, hogy : köszönöm, nagyon kedves, de "Eez nem kávé". (hanem leves)

Fontos bejelenteni való még, hogy istanbuli éltem közelebb vitt a macskákhoz. (aki nem tudná; ez nagy dolog) Itt ugyanis lépten-nyomon macskák és kutyák heverésznek. Erdincéknél kezdődött minden... Nekik ugyanis van egy nagyon szép ezüst macskájuk, (aki úgy él náluk, ahogy egy király sem). S azon kaptam magam tőlük eljőve, hogy hiányzik a macska. Nézzenek oda!
De no para! A minap a komp várótermében ki volt az első várakozó? Egy cica alukált az ülésen. S mindenütt kölyök cicááák.. :)
Sára, Móric, ez a ti kánaánotok! :)

Voltam az ART INTERNATIONAL kiállításon:

Most kicsit nézegettem, hogy kiknek a munkáit fotóztam le. S íme, itt az egyik kedvenc, SEMIHA BERKSOY, s kiderül róla, hogy egy marha jó karakter. Opera énekes nő és festő volt, és dolgozott együtt ROBERT WILSON-nal. (mozgás,fény,zene,hang,díszlet és jelmez rendező,tervező)

Itt pedig néhány egyéb a kiállításról:

SÁRA, ezt neked fotóztam.

       ESZTI , ezt pedig neked:

VOLTAK SZABADTÉRI INSTALLÁCIÓK IS, ezek itt vizen libegő karikák.
Nagyon szép volt, ahogy kénytelen-kelletlen felvették a Bosporus hullámzását.